Technológiai és jogi akadálya sincs ma már annak, hogy bárki papír helyett elektronikusan írjon alá bármilyen hivatalos dokumentumot, hazánk ugyanakkor a digitalizáció terén nem éppen éllovas. Pedig esélye lenne bárkinek, hogy digitális identitást alakítson ki magának, mégis a papírban és a személyes megjelenés intézményében hiszünk.

Amikor egy magánszemély, üzletember vagy egy szervezet részére létrehozunk egy digitális identitást, tulajdonképpen annak a kereteit teremtjük meg, hogy az adott alany képes legyen jogilag elismert, kontrollált, biztonságos és a virtuális térben is beazonosítható módon hitelesíteni bármilyen tranzakciót

– mondja Somkuti András a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője. A szakember szerint egyáltalán nem utópia, hogy akár minden magyar ember és vállalat rendelkezzen digitális identitással, ami képessé tehet bárkit, hogy papír és toll nélkül, a személyes megjelenést kiváltva, távolról, a digitális térben maradva hajtson végre bármilyen jogilag elismert műveletet.

Egyelőre csak a legnagyobbak élnek a lehetőséggel

Számos iparágban a piaci verseny és a szabályozói környezet közösen kényszerítik ki a digitalizációt, a pénzügyi szektorban ez például megfigyelhető. Ennek egyik látható eleme, amikor a bankfiókban nem papíron, hanem tableten írunk alá.

Vannak viszont olyan országok, ahol az állam ösztönzi a digitalizációt. Észtországban például az emberek jelentős része már rendelkezik a digitális identitással, ők a kényelem mellett rengeteget is spórolnak ezzel, számításaik szerint minden egyes e-aláírással 1 eurót.

Magyarországon egyelőre inkább a nagy cégek járnak a digitalizáció élén, ugyanakkor egyre több kis- és középvállalat is ráébred a digitális átállással járó költségcsökkentés lehetőségeire. Érdemes is ezt megtenniük, hiszen szakemberek szerint az e-aláírási technológiák rugalmasabbá és kényelmesebbé válásával – akár egy laptop, tablet vagy okostelefon segítségével is írhatunk alá elektronikusan – valamint az állam ez irányú kifejezett törekvésével egyre több folyamat kerülhet majd át közigazgatási szinten is a digitális térbe.

A technikai üzeneteket és a nyugtákat ezentúl nem szükséges manuálisan párosítani a hivatalokkal történő elektronikus levelezésben. Hogy miért? Mert az e-Cégkapu szolgáltatása mindezt automatikusan megoldja ezt helyettünk! De nézzük a további előnyöket:

1. Színekkel és szöveges információval jelzi az alkalmazás kezelő felülete, hogy elfogadó vagy elutasító nyugtáról van-e szó, illetve hogy egyáltalán a nyugta milyen státuszban van;

2. A cégkapura épülő e-Cégkapu szolgáltatás lehetőséget nyújt az üzenetek tömeges le- és feltöltésére, aláírására és saját szabályrendszer alapján csatornákba rendezésére;

3. A rendszer időt spórol meg a gazdálkodó szervezeteknek, miután abból általában kevés van nekik.

A szolgáltatás legnagyobb előnye ugyanakkor, hogy Magyarország egyetlen elektronikus tárháza, amely a cégek hivatalokkal történő elektronikus kommunikációját egyszerűvé, hatékonnyá és biztonságossá teszi.

A programot az e-Jogsegéd Kft. nyújtja amely már közel 10 éve tölt be piacvezető szerepet az elektronikus ügyintézésben. Az e-Cégkapu 2018-ban még csak közel 70 ezer, míg 2019-ben az év első felében már több mint 150 ezer üzenetet továbbított. Ez is bizonyítja, hogy a rendszert megéri használni!

Egyre népszerűbb a közétkeztetési adminisztrációt megkönnyítő felület az iskolák körében. A Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt. által üzemeltetett Polisz rendszer sok problémán segít, azonban a megvalósításba csúszott egy apró hiba. Mutatjuk. 

A napokban érdekes információt osztott meg velünk egyik olvasónk. Elmondása szerint egyre több iskola kezdi bevezetni az elektronikus közétkeztetési rendszert, amely egyfelől megkönnyíti a szülők és az iskola közötti kommunikációt, másrészt az oktatási intézmények könnyedén nyomon tudják követni, hogy melyik szülő fizette már be gyermekét a menzára és melyik nem, vagy hogy kinek nem jár egy adott napon ebéd.

Fotó: Pixabay

A rendszert a Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt. biztosítja, a folyamatok pedig teljesen online módon működnek. Csupán egy szülői hozzáférésre van szükség a Polisz Közétkeztetési Rendszerben, valamint az érintett gyermeket regisztrálni kell. Utóbbihoz nem kell mást tenni, mint kitölteni egy adatlapot, melyen többek között meg kell adni,

• hogy a gyermek melyik intézménybe jár, 
• szükség van néhány személyes adatra,
• valamint a kapcsolattartáshoz szükséges telefonszámra és e-mail címre. 

És ezután történik meg az, amire egy ilyen rendszer kapcsán szinte senki sem gondolna. Miután az elejétől a végéig, pontosan kitöltötte a szülő a szükséges regisztrációs adatlapot, de azt elektronikus formában tette, és küldte vissza az iskolai ügyintézőnek, az semmit sem ér! A dokumentum ugyanis hiába van elektronikus aláírrásal ellátva, az kevés. A regisztrációt személyesen kell leadni az oktatási intézményekben. 

Azaz, a Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt. csak a cégnévben hordozza a fejlesztés eszméjét, az általa üzemeltetett online felület előre mutató ugyan, s létezésének pozitívumait nem is vitatjuk. Ugyanakkor fontos észrevenni azt is, hogy a rendszer magában hordozza a bürokráciát is, amely ellen a rendszer elvileg létrejött.

„Jövő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé is be lehetne jelenteni a helyi adók terén meghatalmazott ügyintézőket. A kezdeményezés iránya jó, de a megvalósítás valójában növelné az adminisztrációt” – számolt be a hírről nemrég a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Hozzátették, az intézkedés annak nyomán születhetett, hogy számos kritikai észrevételt tettek tagjaik tapasztalata alapján a helyi adók ügyintézési rendjére.

Az ügyintézést jelenleg akadályozza meghatalmazás, amit elég mostohán kezelnek az önkormányzati ügyintézők. „Egészen hihetetlen, Kafka-regénybe illő történetekről kapott beszámolók szerint egyes az önkormányzati adóhatóságok ügytípusokra lebontott meghatalmazási »rendszert« tartanak fenn, a meghatalmazást pedig jogszabálysértő intézkedésekkel korlátozzák (visszaszkenneltetés, tanúztatás jogi személyeknél, a teljeskörű jogosultság megnyírbálása, saját nyomtatványon való kizárólag befogadás, stb.)” – írja a MKOE. Szerintük más önkormányzati adóhatóság pedig nem fogadja el a meghatalmazott elektronikus úton való intézkedését, mert annak előzetes bejelentése egészen egyszerűen nem működik.

Az egyesület véleményezte a 2020-tól bevezetendő adminisztrációs terheket csökkentését célzó intézkedést is, amely szerintük sajnos nem hibátlan. „Az többszázezer esetben igényelne ismételt könyvelői bejelentést. Könyvelői körben egy ilyen »bejelentgetősdi« az »EGYKESZ« néven elhíresült minisztériumi-adóhatósági malőrt idézné” – hívják fel a figyelmet.

Ezért a Pénzügyminisztérium számára a már jól bevált módszerre vonatkozó javaslat került megküldésre: aki jogosult társasági adóbevallás megküldésére, az automatikusan legyen jogosult az önkormányzati adó terén való teljeskörű jogosultságra.

Végül az MKOE leszögezte, a javaslat elfogadásával „valódi” adminisztrációs egyszerűsítés történhetne, azonban az intézkedéssel nem kellene 2020-ig várni, hiszen az adóhatóság már most is küld adatcsomagokat az önkormányzati adóhatóságok felé.

Kecskemét átállt

Korábban beszámoltunk róla az E-Bojtár közösségi oldalán, hogy Kecskemét önkormányzata április elején csatlakozott az ASP.ADÓ országos rendszerhez. Ebből eredően az adózók jelentős változásra készülhetnek ügyindítás, és az egyenleg lekérdezése terén. Az ügy kapcsán megkerestük Bodóczky Juditot, a Hatósági Iroda vezetőjét, akinél arról érdeklődtünk, hogy

• az új rendszernek sikerül-e már a cégkapu meghatalmazásokat kezelnie az e-ügyintézési törvénynek megfelelően, vagy továbbra is plusz azonosítási és meghatalmazási kötelezettségeket írnak elő a cégek, cégvezetők és cégkapu megbízottak számára?
• az adóügyeken túli ügyintézésnél is várható az ASP rendszer használata, vagy marad a jelenlegi rendszer?

A vezető közölte, az ügyindítási szolgáltatás esetében igen, a rendszer már sikerrel kezeli a cégkapu meghatalmazásokat, ugyanakkor az adóegyenleg lekérdezés esetében az még várat magára. „A rendszert nem az önkormányzat, vagy az önkormányzat által felkért vállalkozó fejleszti, ezért arról, hogy az adóegyenleg lekérdezés esetében pontosan mikor válik lehetővé, információval nem rendelkezünk” – szögezte le, hozzátéve: a megyei jogú városok szorgalmazzák az ASP Központ felé, az erre irányuló fejlesztést. Bodóczky Judit hangsúlyozta, Kecskemét a továbbiakban az ASP adószakrendszer kivételével a jelenlegi rendszert kívánja használni.

A választópolgárok többsége örülne, ha szavazatát elektronikus formában is leadhatná, ám ez a magyarok választási hajlandóságán érdemben nem változtatna – ez a legfőbb megállapítása az E-Bojtár által készített nem reprezentatív felmérésnek. A több mint kétszáz fő bevonásával készített kutatásból kiderült továbbá az is, hogy az elektronikus szavazásnak leginkább a külföldről voksolók örülnének.

Magyarországon rendszerint nagyon alacsony a választási hajlandóság az európai parlamenti választásokon, aminek okát nem lehet tudni. Az E-bojtár mindenesetre arra vállalkozott, hogy felméri, egy esetleges elektronikus szavazás mennyiben növelné a választási hajlandóságot hazánkban. A kutatás emellett arra is kereste a választ, hogy egy esetleges elektronikus voksolás lehetősége mely demográfiai csoportok választási hajlandóságát növelné meg leginkább. A 2019. május 20-tól május 31-ig tartó felmérésben összesen 201 ember vett részt.

A választások és egyúttal a szavazás olyan demokratikus eszközt jelent, amely a legtöbb állampolgárt érinti. Nemzetközi szinten vannak már működő elektronikus voksolási rendszerek, így azt szerettük volna felmérni, hogy a magyar választók, hogyan viszonyulnának egy ilyen lehetőséghez

– mondta el a felmérésről Alter Róbert, elektronikus közigazgatási szakértő, az E-Bojtár tulajdonosa. Szerinte a közigazgatás területén az elektronikus eljárások bevezetése kiemelkedően fontos, hiszen azzal nem csupán a cégek, hanem az állampolgárok is nyernek. „Ezek az eszközök kényelmi és hatékonysági szempontokat is szolgálnak” – tette hozzá Alter Róbert.

Az E-Bojtár kutatása rávilágított, hogy a legtöbben bár szoktak szavazni, mindazonáltal örülnének, ha azt elektronikus formában is megtehetnék (129 fő). Őket követték azok, akik szoktak szavazni, de teljesen elégedettek a papíralapú szavazással (63 fő), és mindössze 7-en voltak azok, akik nem szoktak szavazni, viszont egy e-szavazás esetén szívesen voksolnának.

Az elektronikus szavazás választási hajlandóságra gyakorolt hatásáról kiderült, hogy szinte egyenlő arányt képviselnek azok, akiknek a részvételi hajlandósága nagymértékben nőne (39,8 százalék), és akiknek mindegy, hogy milyen formában adják le szavazatukat (34,8 százalék). A választók csaknem ötöde válaszolta azt, hogy az e-szavazástól jobban megjönne a kedve (17,9 százalék), míg 15 százalékot képviseltek azok, akik az ilyen formában történő szavazás esetén inkább részt sem vennének a voksoláson.

A felmérés a lakóhely szerinti megoszlást tekintve csak minimális különbségeket mutatott, igaz a külföldön élők szavazási kedvét megnövelné az e-szavazás. A Magyarországon élők közül a városlakók lelkesednének leginkább az e-szavazás ötletéért, míg a legkevésbé a megyeszékhelyen élők örülnének a lehetőségnek.

„Az eredmények alapján az látszik, hogy fontos területe lehet a magyar közigazgatásnak egy egyszerűsített elektronikus szavazási rendszer, ugyanakkor erős a bizalmatlanság iránta” – összegezte a felmérés eredményeit Alter Róbert. A szakember elmondta, az elektronikus szavazás rendszerére igaz, ahogyan minden hasonló informatikai változásra is, hogy a kommunikációs és képzési feladatok legalább olyan fontosak, mint a műszaki és informatikai edukáció. „Az E-bojtár is erre a területre koncentrál, hogy a Magyarországon működő cégek magabiztosan és hatékonyan tudják átvenni az állam által kialakított elektronikus folyamatokat, rendszereket a saját működésükbe” – ismertette.

Az adatok titkosítása nemcsak az üzleti világ szereplői számára lehet fontos, de az átlagfelhasználók számára sem utolsó szempont. Előbbiek sokszor a hatóságok és a riválisok elől próbálják elrejteni az érzékeny információkat, míg utóbbiaknak az adatlopásra kifejlesztett, automatizált kártevőktől kell tartaniuk. Nem árt tehát körültekintőnek lennie annak, aki valamilyen érzékeny adatot kíván megosztani elektronikus felületeken. 

Az Index cikke szerint így akart tenni a napokban a kormányzat is, ahol egy jegyzőkönyvet próbáltak meg titkosítani, de súlyos hibát ejtettek. Az adatokat egyszerűen fekete színnel kitakarták, de arra már nem gondoltak, hogy a dokumentumból az simán eltüntethető. Ehhez csak egyszerűen ki kell jelölni a fekete területet, majd beilleszteni egy arra alkalmas üres dokumentumba.

Így takarjuk ki adatainkat egyszerűen PDF-ben

Rengeteg hivatalos irat érhető el manapság pdf formátumban, így az e-bojtár most megmutatja, hogyan titkosíthatja egyszerűen bizonyos adatait az ilyen fájlokban. Ehhez nem lesz másra szükség, mint egy Adobe Acrobat programra.

Fontos tudni, hogy a kivonás egy olyan eljárás, amely a dokumentumból egyes látható szövegeket és képeket véglegesen eltávolít. Az eltávolított elemek helyén kivonási jelek jelennek meg színes dobozokként, de a területük üres is maradhat. A kivonási jeleken egyéni szöveg és kivonási kód is megjeleníthető!

1. Válassza az Eszközök > Kivonás elemet;
   
   
2. A második eszközsorban válassza a Megjelölés kivonásra > Szöveg és képek elemet;
   
   
3. Jelölje meg az eltávolítandó elemeket dupla kattintással;
   
   
4. Ha egyetlen kivonáshoz több kódbejegyzést kíván alkalmazni, akkor kattintson jobb gombbal a kivonási jelre, majd válasszon ki egy lehetőséget;
   
   
5. Amikor a kivonandó elemek jelölésével végzett, kattintson az Alkalmazás elemre a második eszközsorban az elemek eltávolításához, majd kattintson az OK gombra;
   
6. Az elemek mindaddig nem lesznek végérvényesen eltávolítva a dokumentumból, amíg el nem menti a dokumentumot;
   
   
7. Ha a dokumentumban rejtett adatokat kíván keresni és eltávolítani a Rejtett adatok eltávolítása funkcióval, kattintson a párbeszédpanelen az Igen gombra. Egyébként a Nem gombra kattintson;
   
   
8. Válassza a Fájl > Mentés elemet, és adja meg a fájl nevét és helyét. A fájlnévhez a rendszer hozzáilleszti a „_kihagyott” (adatkivont) végződést. Amennyiben az eredeti fájlt felül akarja írni, mentse el a fájlt másik névvel, másik helyre, vagy mindkettő.

Közeleg az adóbevallások leadásának határideje! Jó hír, hogy a magánszemélyeknek három éve már nem kell bajlódnia ezzel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus formában minden adózónak elkészíti azt. Nem úgy a vállalkozásoknak, de ha minden jól megy, akkor három év múlva már nekik sem kell ezen aggódniuk.

Egymillióan már túl vannak rajta

Minden harmadik adófizető megnézte az adóbevallási tervezetét, másfél millióan az interneten tekintették át az iratot – tájékoztatott nemrég Varga Mihály pénzügyminiszter a szaktárca honlapján. Kiemelte, hogy az adatok azt mutatják, hogy a lakosság körében egyre népszerűbbek az egyszerű, online megoldások, így néhány éven belül a közigazgatás első papírmentes hivatala lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Nálunk még csak a NAV, Észtországban az egész közigazgatás elektronikusan működik. Erről itt írtunk bővebben!) 

A szaktárca figyelmeztetett: még nyolc nap van hátra, és az szja-bevallási tervezetek automatikusan véglegessé válnak, a bevallási határidő ugyanis május 20-án lejár. 

Eddig egyébként több mint kétmillió ember nézte meg azt az adóbevallási tervezetet, amit az adóhivatal készített a számára:

• csaknem másfél millióan az interneten tekintették át az iratot,
• további ötszázhetvenezren postán kapták kézhez.

Az eddigi adatok szerint idén mintegy 200 ezerrel többen nyújtották be online a bevallásukat, mint tavaly ilyenkor. Az egymillió online benyújtó kétharmada a bevallási tervezetet módosítás nélkül fogadta el.

Nem mi vagyunk az elsők, de vannak előnyei a magyar rendszernek

Van még néhány tagállam az Európai Unióban, ahol a magánszemélyek bevallását az adóhivatal készíti el, ám az egyszerű kezelhetőség mellett a tervezetek adataiban kiemelkedik a magyar rendszer. Többek között a német, az osztrák vagy a portugál tervezetben ugyanis csak a bérjövedelem szerepel, így például a kamatból, az osztalékból származó jövedelmét és annak adóját mindenkinek saját magának kell kiszámítania, és az adatokat még be is kell írnia a bevallás megfelelő soraiba.

A hazai rendszer előnyt jelent a kedvezmények kezelésében. A gyermekek után járó családi kedvezményt, vagy az első házasok kedvezményét mind tartalmazza a bevallási tervezet. Az önkéntes pénztárba befizetőket is segíti a magyar adóhivatal azzal, hogy előre kitölti a rendelkezést, még a pénztár számlaszámát is tartalmazza a hazai bevallási tervezet.

Bizonyára senki szeret hivatalokba járni, kivárni a hatalmas sort, majd fáradt és türelmetlen ügyintézőkkel küszködni. Egy balti államban erre már szinte egyáltalán nincsen szükség, az ügyintézés jelentős része már otthonról, akár a kanapéról is elintézhető.

Észtországban már csak a házasságkötéshez, a váláshoz, illetve az ingatlanértékesítéshez kell kimozdulni otthonról, minden más ügyet akár a kanapéról el lehet intézni – derült ki a Hongkongban tartott Internet Economy Summit konferencián Sandra Särav, az észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium globális ügyekért felelős igazgatójának előadásából.

Az észtek hasonló helyzetben voltak a kilencvenes években, mint mi magyarok. Kicsivel több, mint 50 évig voltak a Szovjetunió tagjai, így 1991-ben, amikor visszanyerték a függetlenségüket, fel kellett építeniük az országot. Az ország közigazgatásával sem volt ez másképp, mindent az alapoktól kezdtek. Ennek hatására vette kezdetét már a 90-es években a digitalizáció, az ezredfordulón pedig megjelent az első digitális szolgáltatás az országban, aminek keretében online lehetett benyújtani az adóbevallásokat.

Ezek azonban csak a kezdő lépések voltak, azóta az ország közigazgatása még tovább fejlődött. Olyannyira, hogy mára az észtek adminisztrációt igénylő szolgáltatásainak 99 százaléka intézhető digitálisan. Az észt e-kormányzati portál mintegy 3000 különböző lehetőséget biztosít ügyintézésre, ami abból adódik, hogy minden új szolgáltatást úgy vezetnek be, hogy az online is kezelhető legyen, anélkül, hogy bármilyen hivatalban meg kellene jelenni.

Mindez persze nem működhetne, ha az ország még 2002-ben nem vezeti be az elektronikus személyi igazolványt (eID). Ezzel napjainkra azt észt lakosság 98 százaléka rendelkezik. Születéskor ugyanis minden állampolgár automatikusan kap egy digitális azonosítót, amit a 15 éves korban kötelezővé váló eID is tartalmaz – később ezzel tudják azonosítani magukat az online szolgáltatásokban.

Ráadásul ez a rendszer azért is irigylésre méltó, mert az embereknek időt, az államnak pedig pénzt takarít meg. Emellett pedig az egymással kommunikáló állami rendszereknek hála az ügyintézés kényelmesen és logikusan működik.

Teljesen ingyenessé vált az elektronikus aláírás, akár a közigazgatásban, a kereskedelmi életben vagy csak egymás között használjuk azt. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgár, aki regisztrált az ügyfélkapun, alkalmazhatja az e-aláírást, amivel így ingyen, pillanatok alatt tud teljes bizonyító erejű magánokiratot létrehozni. És még csak tanúk sem kellenek hozzá!

Iratok elektronikus aláírásához nem kell mást tenni, mint a NISZ Zrt. AVDH-szolgáltatás oldalán feltölteni a dokumentumot, elfogadni az ÁSFZ-et és megadni az ügyfélkapu adatainkat:

1. Az aláírni kívánt fájl kiválasztásához kattintson a "Fájl kiválasztása" mezőbe. Ekkor a felugró tallózó ablakban a saját gépéről kiválaszthatja azt a fájl, amelyen a hitelesítést el szeretné végezni.
   
   
2. A hitelesítés típusának kiválasztása előtt annyit kell csak tudnunk, hogy milyen dokumentumunk van. Ha már eleve PDF formátumban mentettük el az iratunkat, akkor válasszuik nyugodtan a PDF hitelesítést. Minden egyéb esetben pedig az ASiC formátumot.
   
   Arra figyeljünk, hogy a PDF állományunk mérete nem lehet nagyobb 25 megabyte-nál. De ASiC hitelesítés esetén akár 200 megabyte-os fájlt is alá tudunk írni. Ez akkor lehet hasznos ha egy képet, hangfelvételt vagy videót szeretnénk elektronikus aláírásunkkal ellátni, az ASiC erre tökéletes.
   
   
3. Fogadja el az ÁSZF-et, mert e nélkül nem tudunk továbblépni, majd a nagy narancssárga gomb megnyomásával küldje el a dokumentumot a rendszernek hitelesítésre:
   
   Majd válassza ki, hogy ügyfélkapu adatokkal kívánja aláírni az állományt:
   
   És adja meg az ügyfélkapu belépési adatait:
   
4. Ennyivel el is készült az elektronikusan aláírt állományunk, amit vagy le tudunk tölteni a "Dokumentum letöltése" gombra kattintva. Vagy email címet megadva egyből el is tudjuk küldeni a címzettnek az aláírt dokumentum letöltési címét, ami 24 órán keresztül lesz elérhető. Javasolt inkább letölteni, hogy nekünk is legyen egy példányunk belőle.
   

Hamarosan elérkezik a mérleg és beszamolók beadásának végső határideje, ezért sok könyvelő most kéri el a cégvezetők ügyfélkapu belépési adatait.

Fontos tudni, hogy egy ügyfélkapus belépéssel aláírt dokumentum teljes bizonyító erővel bír, így biztosan semelyik cégvezető nem szeretné, ha a könyvelőiroda egyik munkatársa a nevében írna alá mindenféle dokumentumot, amiknek a jogkövetkezménye őt érinti. Például egy adásvételi szerződést, vagy egy új munkavállaló munkaszerződését, esetleg egy végrendeletet...

Most megmutatjuk, hogy mit tegyen abban az esetben, ha a könyvelője mégis elkéri az ügyfélkapu belépési adatait.

1. Az első, és legfontosabb lépés, hogy ne adja meg!

2. Adjon hozzáférést könyvelőjének a cégkapuhoz és hagyja, hogy ő a saját nevében, de a cég felelősségével nyújtsa be a beszámolót! Ehhez a következő lépések szükségesek:

– Lépjen be a tárhelyére a https://tarhely.gov.hu oldalon!

– Válassza ki az oldal jobb felső részén lévő "beállítások" menüpontot!

– A "Cégkapu adminisztráció" blokkon belül kattintson rá a cége nevére!

– Ezután az "Ügykezelők" blokkban válassza az "Új hozzáadása" gombot és adja meg a beszámolót benyújtó könyvelő személyes adatait!

– Pipálja ki, hogy ön nem egy robot, majd nyomja meg a "Hozzárendel" gombot!

Ha minden adatot jól adott meg, úgy sikeresen hozzárendeli könyvelőjét a cégkapuhoz, aki ezután már képes lesz benyújtani cége beszámolóját. Ha azonban eltévesztett valamilyen adatot, akkor mindenképpen pontosítania kell könyvelőjével, ellenkező esetben nem történik meg a hozzárendelés.

3. Kérje el a könyvelőtől az obr típusú állományt és töltse fel saját maga! Ehhez fel kell keresnie a https://e-beszamolo.im.gov.hu/ weboldalt és az OBR ikonra kell kattintania:

– Ekkor az oldal jobb oldalán fent lát majd egy narancssárga "bejelentkezés" gombot, amire rákattintva ügyfélkapu adatait adhatja meg és beléphet az oldalra.

– Ezután már csak rá kell kattintania a "Letöltött beadvány visszatöltése/megnyitása" menüpontra, majd a könyvelőtől megkapott OBR állományt kiválasztani és feltölteni.